István, a király

2018. augusztus 24. (20:30)

Petőfi Sziget (Baja)

A magyar törzsszövetség vezetői a honfoglalás után száz esztendővel belátták, hogy a lovasnomád magyarságot le kell telepíteni és nyugat-európai jellegű állammá kell szervezni, különben megsemmisül. Az államszervezéssel együtt járt a feudális gazdasági és társadalmi rend bevezetése, a római ideológiai irányítású kereszténység felvétele és a központi hatalmú királyság intézményének elfogadása.

Géza fejedelem előkészítette ezeket a mélyreható változtatásokat, fia pedig István /970-1038/ könyörtelen következetességgel végrehajtotta. Neki köszönhető, hogy a magyar nyelvet beszélő magyar nép ma is államba szerveződve él Európában.

Mikor István, atyja halála után 997-ben elfoglalta fejedelmi trónját, meg kellett küzdenie a keresztény hittel és az új társadalmi renddel szembenálló nagybátyjával, Koppány vezérrel. Harcukban, Koppány képviselte a régit, a megszokottat, István az újat, a szokatlant.

Mikor Koppány megostromolta Géza özvegy feleségének, István anyjának birtokát és várát, Veszprémet, hogy győzelme esetén ősi szokás szerint az özvegy fejedelemnét erőszakkal feleségül vegye: az ifjú István seregével legyőzte Koppány és holttetemét felnégyeltette.

E győzelme után királyi koronát kért és kapott a római pápától. 1000. december 25-én királlyá koronázták. István lett a magyarok első királya.

Istvánt halála után ötven évvel szentté avatták, ezzel az európai kereszténység hőse és példaképe lett. Tisztelete elterjedt az egész akkor ismert keresztény világon.

Ludwig Van Beethoven 1811-ben operát tervezett Szent Istvánról. A nyitány és néhány énekes részlet készült csak el; a nyitányt 1812. február 9-én adták elő először az akkor megnyílt pesti színházban.

A mű a Géza fejedelem halála utáni helyzetet, az István és legnagyobb ellenfele, Koppány vezér közötti hatalmi összeütközést dolgozza fel.

A darab négy részből, „felvonásból” áll: Az Örökség; Esztergom; Koppány Vezér; István, a Király.

Forrás: https://www.operettszinhaz.hu